Úgy hívogatott a Nagyerdő közepén a termál medence kora reggel, mint gyerekkoromban Füzesgyarmaton. Ugyanaz a jódos, barna víz.

Az első pillanatban érezhető volt, hogy ez nem az én műfajom lesz. Eleve beugrósként, egy erőteljes arcüreggyulladással vágtam neki az útnak. Életem első sítúrájának. Felnőttként.

Egy dolgot megfogadtam, rögtön öntudatra eszmélésem első perceiben: én soha nem leszek senkinek a né-je! Úgy éreztem nem tudnám megemészteni, hogy ilyen alárendelt kis izé legyek, teljes értékű, egyenrangú női partner helyett. Akinek még neve sincs. Óborzalom.

"A 47-es főúton egy barna kutya sétál az úttesten."- hallom a hírekben a rádióban. Vezetek.

Zalán 11 éves. Hófehér arccal, ujjait tördelve, zavarodottan álldogál apja előtt. Apa kezében Zalán mobilja, aki már tudja, nincs menekvés. Bánja már, a francnak kellett megnyitni azt a valamit. Pláne rákeresni Minecraft-szex és GTA-szex címszóval. Ki gondolta, hogy ezek a szülők ilyen profik? Hogy rájönnek azonnal? Szex, mindig csak az a szex. Mi az egyáltalán??

1977 tele nyomorult hideg volt. Kellett az az olajkályha nagyon, amivel orvosék fűteni próbáltak a negyedik emeleti panelban. A munka karácsonykor sem állt meg, és a család megtanulta egy életre, hogy a nők – a szülészorvos apuka szemszögéből – leginkább szabadság alatt, éjszaka és Szenteste szülnek. Ezen kívül pedig állandóan.

Ezer fok lehetett az aromás gőzkabinban. Bár bírom a műfajt, de két perc múlva át kellett menekülnöm a sima gőzbe. Amióta tömegfóbiás vagyok (=sok a gyerek itthon), kifejezetten örülök, ha valahol kevesen vannak.

Az én anyukám úgy főz, mint az álom. De nem volt ez mindig így. Amikor friss házasként az első húslevesénél megkérdezte ifjú férjét: - Jóska, mikor kell beletenni a rántást?, akkor Jóska csak szó nélkül megingatta a fejét, majd átvette a fakanalat.

Én magam is elég messziről indultam…